Balatonalmádiban nyitották meg az ország első gyermekszanatóriumát. Ahogy a korban szokás volt, az építkezés nagyrészt közadakozásból, jótékonysági események sorozatának bevételéből valósult meg. Több ilyen rendezvényt is a Margitszigeten tartottak: sportünnepélyt, operaelőadást, rózsaünnepet és sorsjegyhúzást találunk a programok között. És a margitszigeti virágórát is az egyik ilyen népünnepélyen avatták fel.

Működő virágóra a Margitszigeten, a Margit-fürdő előtt
(képeslap, postázva 1913., Zalabai Csilla gyűjteménye)

1910. elején a Dunántúli Közművelődési Egyesületben (DKE) merült fel, hogy egy szanatóriumot hozzanak létre a szegény gyermekeknek. Az Egyesület vezetői közül elsősorban Széll Kálmán, Pallavicini Ede, Rákosi Jenő, Bezerédj Viktor és Bosnyák Zoltán hatására megalakult az Országos Gyermekszanatórium Egyesület. Hatékonyságukra jellemző, hogy rövid időn belül 320.000 korona gyűlt össze, és Zichy János kultuszminiszter is az akció mellé állt, ami hirtelen országosan fontos üggyé emelte az intézmény létrehozását. Zichynek köszönhető, hogy a trónörökös Ferenc Ferdinánd felesége, Hohenberg Zsófia főhercegasszony lett a fővédnök, akiről az 1911. július 30-án, Balatonalmádiban megnyitott gyermekszanatóriumot elnevezték.
A  tervezés rövid ideje alatt, és a későbbi években is számos jótékonysági eseményt rendeztek a szanatóriumért, köztük többet a Margitszigeten. Ekkor már a Fővárosi Közmunkák Tanácsa gyakorolja a tulajdonosi jogokat a sziget felett, így tőlük kell engedélyt kérni.

1910. július 2. - gyermekünnep

Egy évvel korábban, augusztus 20-21-én hatalmas népünnepély és kétnapos atlétikai viadal volt a DKE javára.

"Az ünnepély - sajnos - nem sikerült úgy, mint a tavalyi. A szigeten levő sátrak között igen kevesen jelentek meg és így a bevétel sem közelíti meg a múlt évi bevételt. Az ünnepélyt a Magyar Athletikai Club által rendezett atlétikai verseny nyitotta meg, nyolcz órakor pedig kabarettel egybekötött tánczünnepély volt."

A rendezőbizottság élén "Óváry Ferenc dr. országos képviselő, a Balaton-kultusz lelkes híve áll, mindent elkövet, hogy a nemes cél érdekében odavonzott közönség, nagyok és kicsinyek egyaránt, minden tekintetben művészi élvezetben részesüljenek, hogy a főváros gyermekvilága a szórakozások minden fajtájából kivehesse részét."

A program 9-kor kezdődött, tenisz-versennyel, "a sportversenyek rendezését külön bizottság fogja intézni, melynek vezetését Sztankovits Szilárd dr., a kiváló sportszakértő volt szíves magára vállalni."
Délután 4-kor  diaboló (ügyességi játék) verseny volt, amire előző péntekig várták a nevezéseket (a nevezési díj 10 fillér volt, amit a helyszínen kellett fizetni). A győztes 3 fiú és 3 lány értékes nyereményt kapott, a díjkiosztó 5-kor volt. Ugyanekkor többféle tréfás vetélkedővel (pl. kötélhúzás) várták a résztvevőket.
Ezután gyermekkabaré és tánc volt a programban.

1910. augusztus 20. - Szent István-napi sport- és népünnepély 

Szent István napján a gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter vezetése alatt álló Gyermekszanatórium Egyesület rendezett egy sokkal nagyobb ünnepséget, olyat, amelyet már évek óta nem látott Budapest. A program gerincét az atlétikai verseny adta, de a rendezőknek "az volt a fő törekvése, hogy ebből az alkalomból a szigeti egykoronás belépődíjért kizáróleg olyan mulatságokban gyönyörködhessék a közönség, amelyre nem igen van máskor alkalma, főleg a vidékről Budapestre ránduló közönségnek."

"Mint újítást bemutatják a tűzfényképeket, népszerű államférfiak és színésznők arcképét. Igen szép lesz Hohenberg Zsófia hercegnőnek, az egyesület védőnőjének tűzfényképe. Az országos ünnep élénkítésére a Henry-cirkusz igazgatósága átengedte egyik legkiválóbb műsorszámát, a tíztagú Riccardinis n*** ének- és tánccsoportot... a Ganz-gyári daloskör, továbbá Bachó József karnagy vezetésével a honvédzenekar és Szeghő Kálmán vezetésével a XXIII. gyalogezred zenekara közreműködni."

Az összes tudósítás hangsúlyozza, hogy a belépődíj 1 korona (gyerek- és katonajegyek 50 fillérbe kerülnek), és sehol nem szednek külön belépődíjat, még a szállításhoz használt automobilokért és omnibuszkért sem kellett külön fizetni, bár a hajójegy 1 korona 40 fillér (kedvezményesen 60 fillér) volt. Viszont nem volt elárusítósátor és gyűjtés sem, sőt konfettizés és papírtrombitázás sem...

Nagy volt az érdeklődés, Budapest és a vidék apraja-nagyja a szigetre sereglett, legalább tízezer látogatóról szólnak a hírek - és valószínűleg még nagyobb lett volna, ha nem lett volna orkánerejű szél...

Az ünnepség délelőtt tíz órakor kezdődött, amire a Gellérthegyről tizenkét ágyúlövés figyelmeztette a közönséget. 15 órakor következett az Újpesti Torna Egyesület negyedszázados jubiláris junior és hendikep versenye, melyet 25 számból állítottak össze - arisztokraták és nagyvállalatok értékes díjakat ajánlottak fel, és a Közmunka Tanács is 200 koronával járult hozzá a díjakhoz.

Még az eredeményeket is tudjuk: Junior versenyek: 100 y. 1. Balázs Bbte 10:8 mp, 2. Lánczy Ute, 3. Katsány Btc. Magasugrás: 1. Tauber 0. Beac 168 cm, 2. Kónya Ute 168 cm, 3. Soós Mafc 164 cm. Diszkosz 1. Kubovcsik Beac 32,76 cm, 2. br. Wardener Mtk 32,56 m, 3. Oravecz Ute 31,15 m. Helyből távolugrás 1. Jasinszky Beac 2.86 m, 2. Fleck Btc 2.82 m, 3. Katsányi Btc 2.77 m. Füleslabdahajitás 1. br. Wardener 57 m. Távolugrás 1. Lator Mac 6.33 m, 2. Jasinszky Beac 6.32 m. Hoffer Mtk 5.93 m. 402.25 m futás 1. Fekete Mac, 2. Maros Mac. 4827 m gyaloglás 1. Hegyi Btc 25 p 47 mp, 2. Paxián Bak, 3. Ripszán Bak. Handicap versenyek: 220 yard 1. Ladányi Ftc (10 m e) 22.8 mp, 2. Waldner Bak 18 m, 3. Sebők Ute 14 m 1609 m futás 1. Beck Bak 133 mp, 2. Fischer Mtk. 

A sportpálya másik részén a Budapesti Atlétikai Klub és a Törekvés Sportegyesület 18 birkózója küzdött meg egymással.
A Budapesti Torna Klub és a Magyar Atlétikai Klub között pedig futball-mérkőzést szerveztek (az eredmény 2:2 lett).

Óra virágokból, járó szerkezettel (forrás: Vasárnapi Újság, 1910. 40. szám.,  Arcanum Digitális Tudománytár) 

"Molitórisz Gyula szigeti felügyelő külön is gondoskodott a közönség számára egy meglepetésről, amennyiben üzembe hozta a villamosáramú „virágórát“ a fürdőház előtt, mely az egyetlen ilynemű óra a fővárosban."

Különleges  látványosságot ígért, hogy a "pyrotechnika terén újítással lepi meg a közönséget Emmerling Adolf, aki nappali tűzijátékot rendez." Sajnos az égvilágon semmit nem találtam erről, hogy mi lehetett - manapság színes füstbombákkal tudnak hasonlót, lehet, hogy akkor is ez volt?

18 órakor a Henry cirkusz 10 tagú Riccardinis fekete tánc- és énekcsoportja szórakoztatta a közönséget, katonai zenekar kísérte őket. A cirkusz a Margit-híd pesti hídfőjénél tartotta nagyszabású előadásait négy hetes budapesti tartózkodása alatt. A tánccsoport a fellépés előtt "nem kis ámulatára a kaszárnyas ügyeletesnek, a Hadik-laktanyában jelentkezett, hogy a próbateremben zenekari kísérettel magát az ünnepélyre gyakorolja."

"Elsőrangúan szórakoztató lesz a tíz tagú n***-csoport (öt férfi és öt leány) táncz és ének mutatványa. A Henry-czirkusz igazgatója ugyanis azzal is kedveskedni akar hálás budapesti közönségének, hogy az István-napi nagy ünnepély közönségét ezen széles körökben népszerű kiváló műsorszámával két ízben is szórakoztatni kívánja, amennyiben délután 6 órakor és este 10 órakor fog a n*** táncz- és énekcsoport a közönség sorában fellépni és ugyanakkor módjában lesz egy-egy vállalkozó szellemű fehér tánczosnak a közönség épülésére őket megtánczoltatni."

20, 21 és 22 órakor mozi a szabad ég alatt:

"Az Apolló projektográf színház 3 ünnepi előadást rendez szintén ingyen 8, 9 és 10 órakor a fedett folyosó oldalán létesített hatalmas vásznon; a képek a vászon mindkét oldaláról egyaránt jól láthatók lesznek."

Margitsziget főbejárat és fedett sétány, 20/8/10 középen alul kézzel írt dátummal
(képeslap, Zalabai Csilla gyűjteménye) 

A margitszigeti műsort nem találtam meg, de ezen a héten a következőket vetítették a Népszínház utcai moziban: I. Ferenc József nyolcvanadik születésenapja alkalmából: ő felsége St. Pöllenben (Királyunk legutóbbi kirándulása alkalmával készült kitűnő fölvétel) — Algíri képek. — Zsarnoki álom. — Az eltévesztett lépcső (Kacagtató bohózat Max Linderrel, a kiváló párisi komikussal a főszerepben.) — Aranyásók. (Délamerikai életkép.) Lemondás. — Lehmann úr mint soffőr. (A „humor királyának legújabb fényes alakítása.) — Magyarország. ( A nagysikerű mozgófénykép-revü).

Fél 10 órakor kezdődik a dunai oldalon a monstre esti tűzijáték. A tűzijáték szünet nélkül 1 és fél óráig tart, közben látványos tűzfényképeket is bemutattak (sajnos erről sem találtam ennél többet).

"Tízóra tájban elállt a nagy szélvihar, kigyúltak a színes villamoskörték és megkezdődött az esti tűzijáték. Percekig tapsolták Hohenberg Zsófia hercegnő és gróf Zichy János vallás- és közoktatásügyi miniszter, a Gyermek-szanatórium kormányzójának hatalmas tűzfényképét, melynek csodás technikája mindenkit meglepett".

22 órakor "lépnek fel másodszor a Henry cirkusz táncosai, a tűzijáték végeztével pedig a Henry-cirkusz teljes zenekara fog a szabadban tánczenét szolgáltatni." Az ünnepély befejezőpontja hajnalig tartó táncmulatság volt. Vagy nem. Ezt mi már nem tudjuk megmondani, de a Népszava ezt írta:

"Becsapták a közönséget. Szentistván napján úgynevezett nagy ünnepélyt rendeztek a Margitszigeten. Erről az „ünnepély"-ről a „Politikai Híradó" ezeket írja: „Régi szokás az Budapesten, hogy valahányszor nagyobb szabású ünnepélyt rendeznek az mindig a közönség becsapásával végződik. Ez történt szombaton a Margitszigeti ünnepséggel is. Az úton-útfélen elhelyezett reklámok és hirdetések szerint este, a tűzijáték végeztével, a Henry-cirkusz n*** mutatványosai szerepeltek volna, utána pedig nagy táncmulatság. Azonban az történt, hogy este tizenegy óra után, mikor a tűzijáték véget ért, a szigeten eloltogatták az ívlámpákat, alig hagytak néhányat égve. A közönség persze várakozott a táncmulatságra, végül megunta a hosszas várakozást és a rendezőség szidalmazása közben eltávozott. Éjfél utáni egy órakor megjelent a cirkusz néhány n*** táncosa, de ezek sem akartak föllépni, állítólag azért, mert „szűk volt a hely"; végül a még ottmaradt két-háromszáz főnyi türelmetlen közönség követelésére a zenekari emelvényen néhány táncot mutattak be és ezzel a híres ünnepély véget ért." Hogy valóban így történt-e, nem tudjuk, de hogy nem sok valószínűtlenség van az elmondottakban, az bizonyos."

1911. június 17. - Rózsaünnep és sorjegy-húzás

A Dunántúli Közművelődési Egyesület újabb és újabb programelemeket eszelt ki a jótékonysági gyűjtés sikere érdekében. A hagyományos jótékonysági Rózsaünnepet ezúttal sorsjegyhúzással egészítették ki. A sorsjegy ára 1 korona volt, ami egyúttal belépőjegyként is szolgált az ünnepségre. Értékes nyereményekkel készültek, és az "összes tárgyak megtekinthetők a régi Nemzeti Színház előtt levő sorsjegypavillonban."

Sors- és belépőjegy a margitszigeti Rózsaünnepre, 1911. június 17.
(forrás: Bedő Árverezőház, Jaksics György Margitsziget árverés, 1078. tétel)

Mindent megtettek a siker érdekében, néhány iratot találtam, amiben a DKE különböző intézményeknek küldött sorsjegyeket, például a Budapesti Magyar Királyi Tudomány-Egyetem a kiküldött 13 darabból, tíz darabot vett meg. Az árusítás azzal is ösztönözték, hogy "aki sorsjegyeket elárusít, azokat az egyesület az elárusított sorsjegyek számához képest megfelelő ajándékban részesíti." A sorsjegyeket személyesen a DKE Dohány utca 39. szám alatti irodájában vagy telefonon (telefon: 82-82) is meg lehetett rendelni.

100.000 darab sorsjegyet bocsátottak ki, és a tervek szerint 40.000 koronát fordítanak a nyereménytárgyak beszerzésére, amiben újítottak, és "a sorsjátékok eddigi rendszerétől ebben tényleg eltérünk, mert azáltal, hogy a tárgyakat a gyárakban rendeljük, minden nyeremény reális forgalmi értékű." 
Kálmánchelyi Béla helyettes elöljáró, Csomay Kálmán lottójövedéki főtiszt és Molitorisz Gyula margitszigeti főfelügyelő jelenlétében 1950 darab nyereményt sorsoltak ki, a fődíj egy póni-fogat, női és férfi ékszer, zongora és ebédlőszőnyeg volt.

"A mai ünneppel kapcsolatos tárgysorsjáték húzásán a 2000 korona értékű ponny-fogat főnyereményt a 14214 szám nyerte; az 1000 koronás női ékszereket a 64385; az 1000 korona értékű férfi ékszereket az 51.865; két ötszáz korona értékű zongorát a 26210 és 11259 és a háromszáz korona értékű ebédlő szőnyeget az 56592 szám nyerte. Kihúztak még 33 darab száz koronás, 50 darab ötven koronás, 60 darab negyven koronás, 800 darab húsz koronás és 1000 darab tíz koronás nyereményt."

A húzási jegyzéket a húzást követő 5 napon minden sorsjegy vevőnek kérés nélkül is díjtalanul küldtek, hogy ezt nem minenki kapta-e meg, vagy más oka volt, mindenesetre néhány újságban szerkesztőségi válaszokban lehet találni néhány nem nyert, és sikeres nyertest is.

A programok ezúttal gyönyörű időben zajlottak, délután négytől késő estig, és a korábban már jól bevált sémát követik: sportverseny - színházi előadás - mozi - katonazene.

"A keret a lehető legszerencsésebben volt megválasztva. Mindjárt a bejárattól balra, a M.A.K. sportpályáján változatos sportünnep folyt le. Programjában százhúsz yardos síkfutás, negyed angol mérföldes síkfutás, egy angol mérföldes síkfutás, nyolcszáz méteres stafétafutás, száz méteres ifjúsági futás, ifjúsági gerelyvetés, négyszer száz méteres stafétafutás, boxmérkőzés. Devillers-rendszerű céllövés és birkózás szerepelt. Legnagyobb érdeklődés, mégis a labdarúgó mérkőzést kisérte, mely a Ferencvárosi Torna Klub és a Budapesti Torna Klub kombinált csapatai között folyt le.
A vendéglő mellett levő térségen rögtönzött szinpad volt fölállítva. Föléje borultak a sziget dúsan lombos fái s körülvették, természetes hátterül szolgálva neki. A színpad előtt szabadon hullámzott a színes tömeg, zajongásával igen gyakran elnyomva mind a szereplők hangját, mind pedig az éneket kísérő zongorát. A kabaré-előadást délután öt órakor kezdték. A conferenciére szerepét Rákosi Szidi asszony, a Nemzeti Színház örökös tagja vállalta magára, vidám megjegyzéseivel állandó derültséget keltve a közönségben. Talán legjobban tetszettek a tánccal egybekötött számok, mert a szabadban még a legerősebb hangú művésznők is hiába erőltették meg, hangjuk elveszett s a hátrább állók csak a mozdulatok bájában gyönyörködhettek. Az előadás egyes számai a legkedveltebb operettekből voltak egybeállitva s ének és tánc a legváltozatosabb módon váltották föl egymást. Szereplők voltak a szinészgárda legfiatalabb tagjai, akik közül kitűntek: Neogrády Dóra, Kiss Teréz, Pintér Erzsi, Varga Rózsi, Karády Aranka, Gyenge Anna, Hugi Hajnalka, Nádor Jenő, Deési Jenő, Szendrő Gyula és Virágh László. Ugyanakkor Bihar iÁkos, a Vígszínház művésze kuruc dalokat és verseket adott elő....

Gyönyörű volt a kép este, a sötétség beálltával. Kigyúltak az ívlámpák, a vidám tömeg egyrésze zsibongva megrohanta az asztalokat, talpalatnyi üres helyet nem hagyva sehol, a másik része pedig föl s alá sétált, élvezve hol a katonazenét, hol az Apolló mozgószínháznak a szabadban vetített képeit. Esti félkilenckor Rákosi Szidi aszszony színésziskolája Offenbach operettjét, A varázshegedűt adta elő a közönség óriás tetszésétől kisérve. Késő éjjelig maradt együtt a vidám tömeg s majdnem csak a hajnal pirkadó fénye vetett véget a sikerült ünnepnek."  

1911. augusztus 20. - egy második Gyermekszanatóriumért

A Zsófia Gyermekszanatórium Balatonalmádiban épp csak megkezdte működését, de 1911. augusztus elején az "Országos Gyermekszanatórium Egyesület azonban egy pillanatig sem akar megállni a kezdetnél, amelyet az almádi intézet a gyermekvédelemre jelent, hanem a középponti nagy gyűjtőszanatórium létesítését máris munkába vette", ami újabb jótékonysági eseményeket jelent. A program és az egyéb feltételek gyakorlatilag ugyanazok, ugyancsak 1 koronás belépő volt (amiért minden látnivaló nézhető volt), a MAC pályán "nagyszabású és gazdag díjazású" atlétikia versenyek zajlottak, Rákosi Szidi színiiskolája tartott előadásokat, volt szabadtéri vetítés.
Az ünnepség kezdetét jelző mmozsárlövések eldördülte után, 15 órakor kezdődő sportverseny valóban nagyszabású volt, "jó vidék vonult föl tömegesen. Kiskunszentmártoni, meg halasi mándlis, pitykés dolmányu gazdák szörnyüködtek Szathmáry Kálmán rúdugrásán, barna hajú, formás, napsütötte arcú leányok. Paks tájékáról, tapsoltak Facineknek, a pozsonyi futónak, amiikor legyőzte a fránya pestieket. Végre egyszer hamisítatlan magyar levegője volt a Margitszigetsporttelepének, hangos, lelkes és közvetetlen." A négy órán át tartó viadalsorozat, azonban végtelenül unalmas lehetett: "a rendezőség mindent elkövetett, hogy a verseny menete vontatott és ezért unalmas legyen. Alig lehetett kivárni az egyes versenyszámokat elválasztó köröket, úgy hogy a közönség türelmetlenségének állandóan hangot is adott." 
Ezalatt a 38. gyalogezred zenekara játszott a sziget más pontján, és 17 órától nappali tűzijátékban gyönyörködhettek a látogatók a pesti parton (bevallom, még mindig nem tudom, hogyan kell ezt elképzelni):

"A különböző alakú bábuknak, majd állatoknak a levegőben való megjelenése és tovarepülése mindenfelé élénk derültséget keltett, ha egy ilyen szerencsétlen bábu a közönség soraira leereszkedett, életével lakolt merészségéért, mert egy szempillantás alatt foszlányokra tépték. Félóráig tartott ez a mulatság mindenkinek nagy gyönyörűségére."

A nappali tűzijáték közben váratlan meglepetésként a Margitsziget felé közeledett Székely Mihály aviatikus is, aki másodszorra tette meg a Bécs-Budapest repülőutat, így "hatalmas magasságban gyönyörködtetvén a margitszigetieket is." 

Székely Mihály, és repülőgépe - azt nem tudom, hogy ezzel repült-e augusztus 20-án is
(forrás: Tolnai Világlapja 1911.07.30., ADT)

Fél hat után kezdődtek meg a színi előadások:

"Pethő Atilla, a Magyar Színház fiatal művésze jelentette be igen ötletesen a rögtönzött kabaré egyes számait. Krasznay Elek csengő hanggal és zugó taps  nyitotta meg a műsort A bolygó görög című operett egyik dalával. Igen szép és plasztikus volt Somló Ilonának, a Magyar Színház művésznőjének Chopin keringőire rejtett tánca. Soós Ilonka, a Király Színház énekesnője Nádor Jenővel a Luxemburg gróf kettősét mutatta be, szilaj kedvvel és gyújtó hatással. Balog Böske, a Király Színház másik énekesnője népszerű kabaré dalokkal vonta magára a figyelmet. Rákosi Szidi asszony színésziskolájának végzett növendékei közül Krasznay Eleken és Nádor Jenőn kívül föllépett Szendrő Gyula és Miklós Elemér harsogó derültséget keltve. A kabaré bejelentője, Pethő Atilla fejezte be a műsort, ismert budapesti színészek élethű kifigurázásával. Ez a szám is nagyon tetszett."

Sötétedés után elkezdődött az Apollo projektográf-színház egy órán át tartó vettése, majd a tűzijáték keretében "megkezdődött a rakéták durrogása, amelyeknek nyomán óriás lázcsóvák szöktek a magasba." Ezután Zsófia hercegasszony és Zichy János tűzfényképe következett. Ennek éppen vége lett, amikor egy hirtelenjött vihar érte el a szigetet, ugyan csak néhány csepp esőt és egy kis szelet hozott (máshol zivatarról írnak) - de az esti operaelőadást lefújták, és a látogatók nagy része is elmenekült. Akik nem ijedtek meg, azok  "jókedvben még sokáig együtt maradtak a szigeten."

1912 augusztus 20-án megismételték (bár már sokkal kevesebb hír van róla):

"Szent István napján a Margitszigeten a Gyermekszanatórium javára sikerült ünnepség folyt le, amely főleg azzal hódított, hogy a gazdag programot egy koronás szigeti belépőjeggyel mindenki végignézhette egyéb megadóztatás nélkül. Az az intézkedés egyik oka volt annak, hogy már kora délután ezrével lepte el a közönség a szép Margitszigetet, ahol a legkülönbözőbb szórakozásban volt alkalma gyönyörködni. Sok ezer ember foglalta le a M. A. K. sportpályáját. Itt a Lázár József dr. igazgató által kitűnően rendezett sportprogram lelkes híveket talált és a tömeg egész délután kitartott a husz számból álló mérkőzés mellett. A nyertesek között számos értékes díjat osztott ki Bezerédj Viktor államtitkár, aki egyúttal tolmácsolta Zichy János gróf miniszter köszönetét az országos mérkőzés rendezéséért. Közben a kastély előtt, majd este a dunai korzón hangversenyezett a Budapesti Lyra dalkör Győrffy János elnök és Kaszás Gyula karnagy vezetésével. A fedett folyosó oldalán az Apolló mulatságos mozgóképeket mutatott be. Gazdag tombolajáték és hatalmas tűzijáték rekesztette be az ünnepet, mely a Gyermekszanatórium javára tetemes összeget eredményezett. A nagyközönség ez alkalommal is beigazolta, hogy készséggel támogatja, ezt a nagyfontosságú gyermekvédelmi mozgalmat. A rendezés sikerében nagy része van Fodor Oszkár dr. királyi tanácsosnak, a Gyermekszanatórium középponti igazgatójának."

Hasonló eseményeket mindenféle címen folyamatosan rendezhettek, és úgy tűnik, hogy a budapestieknek kezdett elege lenni belőle.... 

"— Már megint! — sóhajtott fel ma a legtöbb pesti polgár, alig hogy kitette a lábát az utcára.
— Villamos elgázolás? — kérdezte a másik, aki még nem tudott semmit.
— Dehogy! Már megint fiatal asszonyok és főként leányok állnak perselylyel az utcasarkon és vámot szednek minden arrajárótól."

1918. augusztus 20. -  a nagy háború hadiárvái javára

Az első világháború kitörése után a gyermekszanatórium hadiárvákat is fogadott. A Szent István-napi jótékonysági ünnepségsorozatot a korábbi hagyományokhoz hasonlóan 1918-ban is megtartották.

Különlegessége az év kérész-életű (és valószínűleg elég gáz) szenzációja, a Modern babaszínpad szabadtéri előadása volt, "az apró művészek egy csomó kuplét, műdalt, tréfát és zongoraszámot mutattak be"

"A Balatonszabadi nagy hadiárva gyermekszanatórium javára rendezendő Istvánnapi országos ünnepély egyik része a MAC athlétikai pályáján fog lefolyni, ahol az OTE országos viadala fogja gyönyörködtetni az Istvánnapi közönséget. Ugyanitt lesz a népszerű budapesti Modern Baba-Szinpad ifjú művészeinek két előadása, míg a sziget fedett folyosóján a budapesti Lyra-dalkör dalárdaversenye és a gyermekzenede előadása szerepel."

A Babaszínpad gyerekszereplői között találjuk "Sándor Böskét, Egressy Rózsit, Kalina Masát, Bársony Rózsit, Pataki Jucit, Kondor Ancit, Csendőr Etát és a kis Lubinszky-családot .... a négy éves konferáló csoda Szécsi Ferkó".

(Bár nem ehhez az eseményhez kapcsolódik, de a babaszínpad végét is a Margitsziget okozta - egy hősszerelmes 14 éves srác augusztus 21-én öngyilkos akart lenni az Alsószigeti vendéglő előtt. Budapest főkapitánya elkezdte kivizsgálni a színpad dolgait, ahol gyerekmunka, iskolakerülés, és talán még pedofilia is előkerül...így be is tiltják. De ez egy másik történet.)

-------------------------------------------------------------------------

Ezek az események szépen illeszkednek a margitszigeti népünnepélyek sorába, amelyekkel több bejegyzésben is foglalkozom:

Rózsaünnep 1904-ben

források: minden idézet az  Arcanum Digitális Tudománytár adatbázisából származik, részletesen a blog Irodalomjegyzékében a (48) számú hivatkozásnál lehet látni, a képeslapok a saját gyűjteményemből vannak, a sorsjegy a Bedő Árverési Bt. árverésén volt.