A víztornyot II. világháborúban kapott bombatalálat miatt kellett először felújítani.

"A margitszigeti víztorony 1944-ben a háborús események során erősen megsérült, tátongó rések, egész darab hiányok voltak a medence falain. Helyreállításának tervezési és ellenőrzési munkáival 1947-ben a közmunkatanács Székely Hugót bízta meg. Amikor a "kifoltozás" elkészült, meg akarták tölteni a medencét, hogy falainak vízzáróságát ellenőrizzék. Ez eleinte nem sikerült, mert amennyi vizet beszivattyúztak, ugyanannyit a medence fala ki is engedett. Ezután éjjel-nappali munkával cementsimítást készítettek, ami eredményesnek bizonyult." 

(Mihailich Győző - Haviár Győző: A vasbetonépítés kezdete és első létesítményei Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966)

Ezután még bő két évtizedig működött eredeti funkciója szerint. Miután megszűnt víztorony lenni, a tulajdonos Fővárosi Vízművek szeretett volna túladni rajta a '80-as évek elején - egy jó ideig úgy tűnt, hogy ez meg is valósulhat. Kezdetben 100 Ft-os eszmei értéken kínálták. A pályázatot a Göncöl Csillagászati és Planetológiai Társaság (a későbbi üzemeltető, a Göncöl Alapítvány jogelődje) nyerte meg. A pályázatot azonban újra kiírták, ekkor a vételi ár már 1,5 millió forint volt (1983-ban). Erre az ajánlatra is csak a Göncöl jelentkezett.

Külső felújítás, 1984

Egy hirtelen felső utasítás hatására a már aláírási szakaszban lévő eladást bérletre változtatták a nyertes Göncöllel. A bérleti díj évi 216.000 Ft volt. Ugyanakkor a Vízművek elvégezte a torony külső felújítását. 

A fővárosi tanács decemberi vezetői értekezlete nem teketóriázott tovább, jóváhagyta a Közmű- és Mélyépítő Főigazgatóság előterjesztését, miszerint a torony hasznosításához feltétlenül egyeztetni kell az elképzeléseket (még a festés színére vonatkozóan is) a műemlék-felügyelőséggel. Továbbá: nem kanyarítható ki egyetlen négyzetméter földterület sem a szigetből; a torony külső képe a felújítás nyomán nem változhat meg, mint ahogy a sziget szigorú forgalmi rendje sem, ami kétségkívül nehezíti a megközelítést; s nem engedélyezték a torony magáncélra való felhasználását sem.

A Vízművek akkor lett teljesen sarokba szorítva, amidőn alig egy hónappal később már rendelet írta elő, hogy nem válhatnak meg az építménytől, sőt a felújításáról is gondoskodniuk kell, méghozzá az újjáépített szabadtéri színpad júniusban esedékes megnyitásáig. Nagy teher a Vízműveknek, hogy a torony külbecsére áldozzon fejlesztési alapjából, hiszen eddig is púp volt a hátán.

Az ALTUS Magaskarbantartó Gmk vállalta, hogy méltányos összegért, állványozás nélkül (ami maga 1,6 millió forintra rúgna), három hónap leforgása alatt, a megkövetelt határidőre elvégzi a torony külsejének felújítását.

(Kurcz Béla: Víztorony vagy amit akartok, Magyar Nemzet, 1984. május 20., forrás: viztorony.hu)

A Gmk a torony külső kőműves és bádogos munkáit végezte el, mindennel együtt 4,6 millió forintért. Kötelekkel ereszkedtek le a torony falán, így végezték a javításokat. Egy felületet egy ütemben kellett festeni, hogy ne járkálják össze a friss festéseket. Mindezzel párhuzamosan szétbontották a víztartályt, "szétbontása nyolc ember ötheti munkájába került, 60 köbméter vasbetont kellett szétvágni, s lejuttatni a föld színére."

Belső felújítás, 1984-1990

Amikor a Göncöl átvette a víztornyot, akkorl egy látszólag hibátlan épületet kapott. Azonban ez korántsem volt így. A belső tere elhanyagolt, lepusztult, teljes mértékben felújításra szoruló volt. A felújítás igen sokáig tartott, több ütemben zajlott.

Valószínűleg még a háborús sérülések látszottak a pilléreken, amelyeket javítani kellett, helyenként a betonvasat is kezelni kellett, a betont, vakolatot pótolni kellett. A nyomok alapján a toronyban korábban hajléktalanok laktak (ekkor még nem volt a terület ráccsal lezárva) - tüzet raktak, a falakat kátrány és korom borította. Villany nem volt, ezt a Göncöl vezettette be, kapcsolókat és csatlakozókat épített ki, a földszintre és a három kiállítási szintre 8-8 spotlámpát szereltek fel, a csigalépcső tetejére pedig egy nagy erejű reflektort. A helyiségekben állati tetemek és szemét volt mindenhol, ezt is elszállíttatták. Pótolták a hiányzó, törött ablaküvegeket, a fém ablakkereteket, rácsokat javították, rozsdátlanították, mázolták. A bejárati ajtót a Vízművek újíttatta fel, de az üvegezést, lakkozást a bérlő végezte. Kijavították a műkő burkolat hibáit, a lépcsőszél-töréseket. És természetesen mindezek után a teljes víztornyot kifestették. A beruházások értéke 2.190.000,- Ft volt, ehhez azonban hozzá kell adni a Göncöl, mint társadalmi szervezet tagságának társadalmi munkájának értékét, ez több  ezer munkaórát jelentett. A felújítást teljes egészében saját forrásból fedezték. (forrás: Szakértői vélemény, 1991.)

Belső felújítás, 2003-2004

A belső terek tisztasági festése évente - két évente megtörtént. A következő nagy felújításra 2003/2004-ben került sor. A padlózat addigra igencsak elkoszolódott, korábbi kiállítások során felfestett csíkok is láthatóak voltak. A beázások miatt több helyen javítani kellett a vakolatot. Ennek megfelelően megtörtént az összes szint padlójának felcsiszolása, a falak kijavítása, a teljes belső festés, a teljes csigalépcső korlátainak kijavítása. Az elektromos hálózat átnézése, és szükséges cseréje is megtörtént. A kupolába vezető vaslépcsőt fém szerkezettel zártuk le.

Ezzel párhuzamosan a korábbi belső átalakításokat is "normalizáltuk" a földszinti fogadótérben. Korábban egy recepciós fülkét és raktár helyiséget létesítettek, amely azonban nem illeszkedett a térbe, így azt elbontottuk.

Az elektromos vezetékek és berendezések takarására két nyolcadban hatalmas fém ajtók szolgáltak, ezeket hátrébb, a falhoz közelebb helyeztettük. A tér középpontjában egy 4 méter mély akna van - hiszen a torony alapja  is körbejárható. Ennek vasráccsal történő fedését is megoldottuk (korábban fa deszkák voltak rajta). 

A bejárattal szemben alakítottunk ki a pillérek közötti térbe egy tárolóhelyiséget. A félemeletről egy, a térbe tökéletesen illeszkedő híddal ugyancsak a pillérek közé egy mellékhelyiséget alakítottunk ki. Elkészült az ide tervezett szekrény, és a recepciós pult is. 

A felújítás több hónapot vett igénybe, és 3,7 millió forintba került, szintén saját forrásból fedezve (sem a tulajdonos Főváros, sem más szerv nem adott rá támogatást). A látogatók számára nyitott kiállító tereken túl lehetőségeinkhez mérten a kupolában vezető vaslépcsőt is tisztán tartottuk - bár itt rengeteg galambürülék halmozódott fel. Ez a terület már nem tartozott a Göncöl Alapítvány kompetenciájába. A vaslépcső legelső lépcsőfokait szándékosan szedtük le - ezzel próbáltuk jelezni a látogatók számára, hogy ez a terület nem járható, sőt kimondottan veszélyes. Még így is tudomásunk van arról, hogy többen felszöktek a kupolába - amely azonban nem biztonságos, hiszen a vaslépcsőt eredetileg úgy tervezték, hogy az az elbontott tartály közepében fut, az biztosította a megfelelő szilárdságot és kitámasztást. 

Egy elmaradt külső felújítás, 2010

Az 1983-as felújítás után már a 90-es évek elején repedések jelentek meg a homlokzat vakolatán. A tulajdonos 2000-ig a Fővárosi Vízművek volt, ekkor vette át a Fővárosi Önkormányzat. 2009-ben a Szabadtéri Színpad telephelyének sorolta, amely vagyongazdálkodóként kezelte a víztornyot (majd két év múlva kártérítés nélkül kitette a Göncölt, de ez egy másik történet.) A Göncöl Alapítvány többször jelezte a tulajdonosnak, hogy a homlokzat felújításra szorul, amely azonban nem tett lépéseket - a Margitsziget Stratégia Terve-hez készült kiegészítésben is megemlítettük.

2010-ben a szezon nyitása előtt az Alapítvány szerette volna alpinista módszerrel elvégeztetni a homlokzat veszélyes részeinek eltávolítását, és ezek javítását (nem teljes renoválásra vállalkozott, csak a veszélyes részek eltávolítása után olyan mértékű javításra, hogy a felület tovább ne sérüljön, a vasbeton szerkezet épségben maradjon). Ezt az akkor már bérbeadó Szabadtéri Színpad nem engedélyezte, sőt kifejezetten megtiltotta. 

Újra kinyitott a víztorony - felújításokkal, 2012

2011-ben a Szabadtéri színpad átvette a Göncöl Alapítványtól a víztornyot. Ebben az évben zárva volt. A következő év szezon nyitása előtt belső felújításokat végeztek. Az egyik legégetőbb problémát megoldották: kitakarították a volt víztér területét - ez a látogatóktól már elzárt, nem hasznosított terület. Hatalmas mennyiségű galamb (és egyéb) ürülék halmozódott itt fel, amelyet teljesen eltávolítottak. A kitört ablakokat (ahol a madarak be tudtak menni) beüvegezték. A nyilvánosság által használt belső terek felújításáról nincs pontos információm, valószínűleg tisztasági festést végeztek. A képek tanúsága szerint a bejárati ajtó melletti homlokzatot lefestették.

A mozgó, veszélyes részeket leverték a torony külsejéről, összességében elképesztő képet nyújtott a víztorony. Csak sejtem, hogy taktikáztak: a megnyitót a főpolgármester tartotta, aki már a lecsupaszított, "sebzett" tornyot láthatta - ezzel jól demonstrálták, hogy a felújítás elkerülhetetlen. A taktika (?) bevált:a főváros és az állam közösen 700 millió Ft-ot különített el a színpad és a víztorony felújítására. 

Külső felújítás, 2013

A felújítására a 350 milliós kormányzati forrás mellé a Fővárosi Önkormányzat további 358 millió forintot adott, melyet két ütemben, két év alatt költenek el. A tervek szerint a víztorony homlokzatát kijavítják, újravakolják, és impozáns díszkivilágítás készül el.

A szerkezethez rögzített díszítő elemek és a csúcsdísz szinte teljesen tönkrement, ezért javasoltuk az  újraöntésüket. A pillérek és teraszok hiányzó betonrészeit gépi, ill. kézi technológiával pótolni kell, majd a színezéssel egy menetben meg kell oldani a szerkezet hosszú távú védelmét.

(forrás: http://www.kibt.hu/2013tavasz/eloadasok_muem/almassy_piroska.htm)

A Fővárosi közgyűlés (2012.11.28 és 2013.02.22) iratai között a víztorony külső felújítása 2012. december és 2013. április közötti ütemezéssel szerepel, az erre szánt összeg 26 millió Ft. Az alábbi megállapítások találhatóak benne: 

A Víztorony felső kilátójának megközelítése jelenleg a balesetveszélyes acélszerkezetű 120 lépcsőfokból álló csigalépcső, illetve a kilátó korlátjának leromlott állapota miatt nem lehetséges.

A tervezett beruházás során a Szabad Tér Színház fő játszóhelyéül szolgáló Margitszigeti Szabadtéri Színpad és a területén elhelyezkedő Víztorony baleset- és életveszélyes épületrészeinek megújítása történne, mellyel elkerülhető a színpad bezárása. Emellett nem elhanyagolható az a tény sem, hogy a Színpad és a műemlék Víztorony jelen állapotában jelentősen rombolja Budapest, valamint az egész Margitsziget arculatát is. 

2013. április 17-én kint jártam a szigeten, és kívülről megnéztem a torony felújítását. az egész kerengő építési terület, a víztorony fel van állványozva, és "be van csomagolva". a csúcsdíszt valószínűleg kicserélték, a munkák nagy erőkkel folynak. A színezett vakolatot - ahogy láttam - lekaparták, a tavalyi évben levert részeket visszajavították. Összességében úgy látszik, hogy alapos munkát fognak végezni, és a homlokzat teljesen meg fog újulni. Nagyon ráfért már a toronyra :)