A napóleoni háborúk után Európa vezetői összegyűltek Bécsben, hogy megállapodjanak a kontinens jövőjéről. Nem kisebb témák voltak terítéken, mint az európai államrendszer és politikai egyensúly, valamint Németország belső ügyeinek rendezése. A tárgyalások 1814. szeptemberében kezdődnek, és 1815-ben a Szent Szövetség megkötésével értek véget. Mindezek közepette, 1814. októberében három uralkodó, I. Ferenc osztrák császár, III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Sándor orosz cár "a porosz, bajor, szász- és würtenbergi királyokkal és számos uralkodó német herczegekkel, s ezeknek fényes kiséreteivel" Pest-Budára látogatott, "e szigeten is megfordultak, s itt letevén az udvari feszt, átengedték magukat a fesztelenséggel járó szivélyesb öröm-élvezeteknek." (25)

Az "udvari fesz" csak részben igaz, hiszen a komoly diplomáciai tárgyalások mellett a kongresszus a bálokról, táncokról, mulatságokról is szólt, nem véletlen, hogy "táncos kongresszus" néven is szokták emlegetni. A bécsi keringő is ekkor nyerte el megbecsült helyét a táncok között. Az egész mulatozás 30 millió forintjába került a bécsi udvarnak (Magyarország egész évi hadiadója 5,2 millió forint volt). Érdekesség, hogy Széchenyi István a bajor király mellé beosztott császári huszárkapitány kísérőként részt vett az eseményeken, melyet naplójában részletesen meg is örökített. (forrás: Digitális tankönyvtár) 

A magyarországi látogatás is hatalmas pompával zajlott. Az eseményről a bécsi Magyar Kurír 1814. októberében így számolt be (19):

"Felséges Urunk" október 24-én, a "felséges Orosz Császár s a Burkus király" október 25-én érkezett Budára. A vendégek első este a német Színházban a Hamupipőke című énekes-táncos darabot nézték meg. Másnap, 26-án a program városnézéssel folytatódott: Kaszárnya, Nemzeti Múzeum, Könyvtár, Gellért hegyi Obszervatórium, délután szüreti mulatság a Margit-szigeten a Palatinus vendégeként, este udvari bál. 27-én "Tsütörtökön reggel a Rákosmezején Hadi gyakorlása volt", melyek mozdulatai "minden nézőkben tellyes gyönyörűséget gerjesztettek", s amit természetesen az illusztris vendégek is megtekintettek.

diszkivil1814.jpg

Petrich András: Buda és Pest ünnepi kivilágítása (forrás)

Az ünnepi fogadás október 25-én volt, a "magas vendégek tiszteletére a várkastély udvarától egészen Buda város határáig díszőrség volt kirendelve...Az utcákon beláthatatlan tömeg hullámzott, és noha szakadt az eső, a legfinnyásabb hölgyek is óraszám ácsorogtak az utcán, hogy láthassák Észak Apollóját, amint Sándor cárt a kongresszus idején a bécsi szalonzsargon elnevezte... Október 25-én este, a hajóhídon át, a pesti színházba kocsiztak a szuverének. Ez alkalommal a hajóhíd fénytengerben úszott. Nagy póznákra több mint 900 lámpa volt alkalmazva... Rendkívül szép volt a szuverének tiszteletére rendezett kivilágítás is... a Dunán lefelé úszó, illuminált ladikok ötlöttek szemükbe...a királyi palotában tartott udvari bált leírhatatlan fénnyel tartották meg... Sándor cár különös kívánságára a magyar nemzeti táncot is bemutatták..." (forrás: Vay Sándor/Sarolta: Régi magyar társasélet)

Másnap a Margitszigetre látogattak a vendégek.

...a szőlőkert igazán világraszóló zajos szép napot szerzett a szigetnek, amikor 1814 őszén a napoleoni Európa liquidálására Bécsben összegyűlt diplomatákkal ott mulatott I. Sándor cár is, a nádor-főherceg sógora. Alexandra Pawlowna akkor már régen künn porlott az ürömi kápolna kriptájában, midőn testvérbátyja, a cár III. Frigyes Vilmossal, a poroszok királyával eljött pár napi látogatására a budai várba. Persze, hogy I. Ferenc, a magyar király is lejött a fejedelmi vendéglátásra s ez alkalommal (októbernek huszonhetedik napját jegyezte akkor a kalendárium) a Margitszigeten fényes szüretet csaptak a vendégek tiszteletére. (21)

Egy előző posztomban mutattam be a szigeti szőlőket. Az 1700-as évek végén ültették őket, a források tanúsága szerint Mayer Ferenc 1782 után, ugyanakkor felbukkant két valamivel korábbi térkép is, amelyeken már láthatóak a szőlőtőkék. Két kisebb ültetvény volt, amely bizonyosan nem adott elég szőlőt egy hagyományos, ráadásul ilyen nagyszabású szürethez. Ekkoriban jöttek divatba a megrendezett műszüretek. Kiváló alkalom volt a kongresszus látogatása egy ilyen nagyszabású előadáshoz, így "Ő Csász. fő Hertzegsége Nagy Méltóságu Gróf Szapáry Fő Udvari Mester ő Exja által olly rendelést tétetett, hogy a Felségek a szüretelésnek kellemetes folytát láthassák. Ezen foglalatosságot Blaskovich Antal Cameralis Ignossa 's Gamel Senátor Ur vezérlették." (21)

Az uralkodók hintón mentek a Vizatanyáig, ahonnan díszes vitorláshajók szállították a vendégeket a nádori nyári palotához. A kastély elé asztalokat és székeket készítettek a meghívottaknak. 

"A' mint ő Csász. Kir. Felsége, a' mi Felséges Urunk Felséges Vendégeivel a Szöllőhöz érkezett, megszólamlott a' nagy Török Muzsika. Arra elő állott 16 pár fiu és leány Gyermek, szép világoskék magyar öltözetben, ezüst sinórral, és négy négy pár leány és ifju valóságos Tót, Horvát,Rátz, Szász, Bosnyák, Oláh nemzeti öltözetekben. A' legények puttonyokkal, a' Leányok kosarkákkal. Ezeket követték gyönyörü szépségü Pásztor Leányok. A' felebb emlitett két Igazgató Urak, mint Szöllő Pásztorok beállították ezen szedőket a' munkába. A' szedés közben a' szép Szedőnék felváltva a' Felségeknek szöllő gerezdekkel udvaroltak, mellyeket ő Felségek nem tsak kegyesen fogadtak, hanem belőlek enni is méltóztattak. 

Mig a' munka tartott folyvást zengett a' Török Muzsika. Hanem közben közben az emlitett szöllő Pásztorok ötös magokkal olly kellemetesen dúdoltak s dudáltak, hogy azon pásztori hangon megindulván ő Felsége az Orosz Császár több ízben meg kérte Blaskovich Urat, mint elsö szöllő Pásztort, hogy meg meg dudolnának."  (21)

A "török muzsika", a töröksíppal, tárogatóval fújt átható, különös hangú zene nagy divat volt a kor felvonulásain, lakodalmain, egyéb eseményein. Mint azt már a fent is láthattuk Sándor cár a kor ízlése szerint különösen szép férfiú lehetett, és nagy kedvence volt a hölgyeknek, egyúttal nagy nőcsábász is volt, olyannyira, hogy előfordult, hogy még protokollt is feledte egy szép lány két szép szeméért... Zoltán József szerint Sándor cárnak "különösen szép fürtöket metszett egy kivételes szépségű rácvárosi szedőlány, Cseprikálovits Borbála."  (31)

szuret3_1.jpgBudai szüret (szerintem Weber Henrik) - középen a szüreti koszorú

"Elvégződvén a' szüretelés a' Felséges és Fő Vendégek a' Palotába mentek, a' Szedők pedig utánnok muzsika szóval a' szüreti koszorút vitték 's a' Felségeknek köszöntő beszéddel bemutatták. Azután a' felebb említett Nemzeti Öltözékbéli munkások kerekbe állván, közepett a' 16 pár magyar gyermekek szép magyar nemzeti tántzot jártak, olly gyönyörű renddel, hogy a' Felségeknek szemeiben világosan látszott a' meg-elégedés. Ezen tántz végeztével vidám kedvvel meg-indultak a' Felségek vissza a' hajóra, hová a' Török muzsika késérte ő Felségeket." (21)

A leírásból azt is megtudjuk, hogy a szüretelők és táncosok mind "Királyi Hivatalbeli személyekből, vagy Budai Polgár gyermekekből álltak", kiket a főhercegi pár gazdagon megvendégelt a Margitszigeten. 

Szerző: zcsilla  2014.07.14. 19:16 1 komment

Címkék: ünnepség 19. század józsef főherceg mulatóhely

A bejegyzés trackback címe:

https://margitsziget.blog.hu/api/trackback/id/tr456421891

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

zcsilla 2014.10.20. 15:19:05

Ugyanerről megjelent egy cikk a Budapest folyóiratban: budapestfolyoirat.hu/2014/10/452-harom-kiralyok
süti beállítások módosítása