Ray Rezső Vilmos, ifj. Ray Rezső (1876 - 1938)

A korai vasbetonépítésben Ray Rezső Vilmos építészként járt élen. Az új anyag meghonosításában, első alkalmazásában dr. Zielinski Szilárd mérnök és irodája vállalt elvitathatatlan úttörő szerepet. Kettejük együttműködéséből több épület is született, amelyek mindegyike a maga nemében egyedülálló, kiemelkedő jelentőségű.

Édesapja, Ray Rezső Lajos építész 1868-ban települt át Magyarországra. Az ifjabb Ray Rezső már itt született. Életét és munkásságát még kevésbé dolgozták fel, monográfia nem készült tevékenységéről. Ezért megpróbálom a lehető legalaposabban összeszedni életművét.

A portré forrása: Postamúzeum

A Magyar Életrajzi Lexikonban a következő olvasható róla:

Ray Rezső Vilmos (Bp., 1876. jún. 26. – ? , 1939): építész, ~ Rezső Lajos fia. Münchenben tanult, majd 1900-ban átvette atyja építészeti irodáját. Jelentősebb épületei: a budafoki Törley-gyár, kastély és mauzóleum keleties elemekből kialakított szecessziós stílusban (1910), a kolozsvári postapalota, a fiumei kivándorlók háza, a józsefvárosi telefonközpont (az első jelentős állami vasbeton építkezés), a pesterzsébeti és örkényi ref. templom. Alkotásait a késői eklektika stílusbizonytalanságából eredő kiegyensúlyozatlanság jellemzi. – Irod. Chroniqueur: Műteremlátogatás R. R. műépítésznél (Képzőművészet, 1933).

Munkásságát megismerve azonban nehezen érthetünk egyet a "stílusbizonytalanságból eredő kiegyensúlyozatlansággal", sokkal inkább Tóth Vilmos (17) szavait fogadjuk el: 

Budapesten a szecesszió virágzásának évtizedeiben számos kiváló építészeti alkotás született, köztük nem egy különleges, összetéveszthetetlenül egyedi mű. Feltétlenül közéjük tartozik a budafoki Törley-mauzóleum és a Margit-szigeti víztorony, két olyan építmény, amely mind esztétikai értéke, mind szerkezeti megoldásai révén jelentős helyet foglal el a századforduló építészetében.

 E két forrás alapján a következő épületek jegyzéke állítható össze: 

A kolozsvári postapalota 1898-ban épült, így szerintem inkább Ray Rezső Lajos munkásságához tartozik. A pesterzsébeti és az örkényi református templomról nem találtam adatot.

• Törley pezsgőgyár gyárépületeinek befejezése
• Törley-kastély végleges formája - édesapja Ray Rezső Lajos kezdte el az építkezést
• Törley mauzóleum (1910) - további gyönyörű archív fotók a Magyar Építőművészet 1911. 2. számában

forrás: Magyar Építőművészet, 1911/2., http://kolibri.omikk.bme.hu

• Kivándorló Szálloda, Fiume (1908) - Zielinski Szilárddal
• margitszigeti víztorony (1911) - Zielinski Szilárddal

képeslap, forrás: Zalabai Csilla gyűjteménye

• Petőfi Sándor utcai Főposta átalakítása (1905-1906) - Zielinski Szilárddal

forrás: Vasárnapi Újság, 1907, http://epa.oszk.hu

• József Telefonközpont (1910-1916) - Zielinski Szilárddal, rengeteg korabeli fotó található a Magyar Építőművészet 1917. évi 10-12. számában
  

forrás: Magyar Építőművészet, 1917/10-12., http://kolibri.omikk.bme.hu

• Sigray Pál bérháza, Váci utca 56-58. (1911) - további archív fotók  Magyar Építőművészet 1912. 4. számában

forrás: Magyar Építőművészet, 1912/4., http://kolibri.omikk.bme.hu

• Cházár András utca 15. számú ház (1910)
• Bajza utcai elemi iskola (1914-1916) - Bajza utca 49-51., jelenleg is iskola
• Gerbeaud Csokoládégyár épületei (1916)
• Zilahy Lajos részére tervezett villaépületek

Ugyancsak Tóth írja: "Élete végén már háttérbe szorult. Budapesten halt meg 1938. április 11-én." A Farkasréti temetőben temették el, sírját felszámolták (sok száz másik síremlékkel együtt), erről itt lehet olvasni.

A Budapest100 honlapján ez olvasható:  

 ifj. Ray Rezső Vilmos

Budapest, 1876. június 26. - Budapest, 1938. április 11.

Apja, id. Ray Rezső Svájcból telepedett Pestre 1870-ben. Számos bérház és középület mellet a Lukács-fürdőt, a Royal-szállót tervezte, a siófoki üdülőtelep alapítója volt. Ifj. Ray Rezső Lausanne-ban és Münchenben végezte a Műegyetemet. 1899-ben apja irodáját vette át, folytatva a Törley család budafoki építkezéseit. Viszonylag keveset épített, de különleges feladatokat oldott meg nagy műgonddal. Terveit rendszeresen kiállította a Műcsarnokban. Zielinszky Szilárddal együttműködve a vasbetonépítés egyik hazai úttörője. Műemlék kastélyok korszerűsítésével is foglalkozott (Edelény 1910; Girincs 1913). 1920-ban Franciaországban telepedett le, de hamarosan hazatért, és főleg villaépítési megbízásai voltak (pl. Zilahy Lajos író részére).

Forrás: Gerle János, Kovács Attila, Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Budapest, 1990.

Kapcsolódó házak: VIII. Baross utca 87.

 

 Tehát további épületek:

• Edelényi kastély korszerűsítése (1910)
• Girincsi kastély korszerűsítése (1913)
• Budapest, Baross utca 87. (1911) - Pest Vármegye bérháza

 A neten való kutakodás alapján további épületek: 

• Balaton Club, Balatonföldvár (1905) és itt és itt - Zielinski Szilárddal
• Bálint utcai villa (?1910) - további részlet a Magyar Építőművészet 1910. 9. számában

forrás: Magyar Építőművészet, 1910/9., http://kolibri.omikk.bme.hu

Tervek, amelyeket megvásároltak:

•  Soproni Postapalota tervpályázatán

forrás: Magyar Építőművészet, 1910/2., http://kolibri.omikk.bme.hu

• Erzsébet királyné-emlék elhelyezésére hirdetett pályázatán