1910. augusztus 20-án hozták először működésbe a szigeten, a Margit-fürdő előtt, az ország első virágokból kirakott 7 méteres átmérőjű óráját, nevezzük csak simán virágórának (bár ezzel a kifejezéssel sokszor egy másik rendszerű időjelzőt is szoktak illetni). Nagyjából negyedszázadon át volt a látogatók kedvence.
Margitszigeti járó virágóra, képeslap
(postázva: 1917. augusztus 20., Zalabai Csilla gyűjteménye)
Először is beszéljünk az elnevezésről: virágórát készítenek úgy is, hogy a különböző időpontokban nyíló virágokból rakják ki az órafelületet, Linné figyelte meg, és írta össze azoknak a virágos növényeknek a listáját, amelyek más és más órakor nyílva tudják mutatni az időt.
A margitszigeti azonban nem ezen az elven működött, hanem úgy, ahogy bármelyik óra: egy óraszerkezet, és valódi mutatók mutatják a pontos időt, viszont az óra számlapja virágokból van kirakva. Ez a korban érdekes, divatos, de azért nem túl elterjedt köztéri dekorációs elem volt (1903-ban Edinburgben már biztosan volt, 1904-ben a St. Louis világkiállításon, 1909-ben a Stockholm műipari kiállításon is látható volt). Mint sok hasonló újításból, ebből sem maradhatott ki Budapest, és az 1910. augusztus 20-án, a balatonalmádiban épülő első hazai Gyermekszanatórium javára tartott ünnepségen át is adták (a rendezvényről egy külön bejegyzésben írtam).
Óra virágokból, járó szerkezettel (forrás: Vasárnapi Újság, 1910. 40. szám., Arcanum Digitális Tudománytár)
"Molitórisz Gyula szigeti főfelügyelő külön is gondoskodott a közönség számára egy meglepetésről, amennyiben üzembe hozta a villamosáramú „virágórát" a fürdőház előtt, mely az egyetlen ilynemű óra a fővárosban." (48)
A margitszigeti főfelügyelő csak átadta, helyette a sziget akkori főkertésze Kirchlechner Emil (Magyar György utódja és tanítványa), és a Villamos óra- és mechanikai gyár vett részt a tervezésben és készítésben, de hogy ki volt Pavlovszky... azt nem tudtam kideríteni.
Szerencsére a Magyar Órások Szaklapja részletesen is beszámol a hatalmas és különleges óráról:
"Az óra számlapjának átmérője 7 méter, mintegy 30 köbméter földből készült 40 foknyi emelkedéssel . 20,000 darab díszvirággal van beültetve oly módon, hogy az alap fehér, a 80 cm nagyságú számok pedig vörösek. A mutatók, melyek szintén díszvirággal és mohával vannak fedve, 4,5 illetve 3,5 méter nagyok és körülbelül 70 kilogramm súlyúak.
A mutatókat hajtó szerkezet egy villamos főórából és egy percenkénti villamos kiváltású toronyóra-szerkezetből áll, amelyek a számlap alatt lévő üregben vannak elhelyezve. A villamos kiváltást 8 kis zacskó elem végzi, amely szintén az üregben a főóra mellett van. Az órát a jónevű Villamos óra- és mechanikaigyár (Budapest, VI., Szív utca 32) állította fel."
Virágóra, képeslap
(postázva 1916. 03. 22., Zalabai Csilla gyűjteménye)
Reklám képeslap hátlap, forrás: Darabanth Kft. 434. gyorsárverés, 20383. tétel
Sajnos erről a képeslapról már többször lemaradtam...
Gróf Thorotzkai Péter és társa (Béla Béla József) 1902. április 15-én jegyeztette be közkereseti társaságát, órás- és műszerészipari üzletét Villamos óra- és mechanikaigyár néven a Szív utca 32-ben. 1909. december 23-án ugyanitt Rozgonyi János és Lendvai János tulajdonosok nevén találjuk a Villamosóra-és toronyóragyárat. de már 1910-ben is tanfolyamvezetői volt az utóbbi két úr a villamosóra-tanfolyamnak, amelynek végén a hallgatók megtekintették és meghallgatták a margitszigeti "nagy virágóra szerkezetének magyarázatát".
1915. augusztusában a trónörökös pár, Károly Ferencz József királyi herceg és neje,Zita királyi hercegnő Budapesten tartózkodott, és augusztus 10-én, negyed hatkor látogattak ki a szigetre. Ez volt az első látogatásuk Budapest "édenkertjében", így mindent végigjártak, kipróbáltak "a villamos virágóra meglepte a fenséges párt s a királyi herczeg órájával ellenőrizte, pontosan jár-e a virágóra."
Működő virágóra a Margitszigeten, a Margit-fürdő előtt
(képeslap, postázva 1913. 07. 23., Zalabai Csilla gyűjteménye)
A virágóra ezután még legalább két évtizedig a szigeten volt, csak néha-néha bukkan fel egy-egy egymondatos hírecske róla. Például ez az 1921-es hirdetés, amiben elhagyott esőköpenyeket keresnek...
"Vasárnap d. u. Margitszigeten, virágóra melletti padon felejtett két gyermek-esőköpeny megtalálását kérem, hozza el V., Csáky-u. 16. III. em- 2. alá, 1000 korona jutalomban részesül."
Virágóra, és mellete egy pad, képeslap
(postázva: 1936. - de 1918-ban készült, Zalabai Csilla gyűjteménye)
1925. júliusában nem túl meglepő, hogy meleg volt a Margitszigeten, és egy kis színes beszámolóból kiderül, hogy sem a mamák, sem a politika nem változott semmit száz év alatt...
"Egy kisgazda képviselő fagylalttal töltött jégcsokoládét eszik, álmélkodik a víztorony, meg a virágóra előtt és a miniszteri bársonyszékről elmélkedik. A szigeti álmok zöldek és unalmasak, mint egy kormánypárti választójogi beszéd..."
Karinthy Notesz-e 1926-ban jelent meg, abban például egy szerencsétlen esetet jegyez fel: "Minden órának ... A Margitszigeten van egy virágágy, órának összerakott virágokból. Ma reggelre valaki minden virágot leszakított róla."
1934-ben még egy gyerekeknek szóló történetben amerikai vendégek látogatták meg a Margitszigetet, "a kénes forrás és a virágóra nagyon tetszett nekik". de 1935-ben már egy órafajtákkal foglalkozó szakcikk csak a virágóra hűlt helyéről számol be:
"Virágóra. Nagyobb parkokban vannak ilyen virágórák, melyek számlapjai virágokból vannak összerakva. A párisi Trocadero kertben van egy ilyen óra felállítva. A Margitszigeten is volt egy kisebb ilyen virágóra, de érthetetlen okból egyszerre eltűnt."
Eután már csak a Színházi Életben megjelent tervekben lehet olvasni arról, hogy a Strandfürdő új épületének építése mellett "kertészeti újítás is készül, a Sziget közepén egy páratlan méretű gyönyörű virágóra.", de ez valószínűleg már nem készült el. Azóta sem, pedig ezt talán tényleg érdemes lenne visszaépíteni...
Virágóra képeslap, "Zensuriert"
(postázva: 1917. 06. 25., Zalabai csilla gyűjteménye)
----------------------------------
források: Minden idézet az Arcanumról származik, az irodalomjegyzékben (49) számon található a részletezés
