Dr. Zielinski Szilárd (ezzel az írásmóddal is: Zielinsky, Zielinszky) (1860-1924)

Magyarországon a vasbetonépítés meghonosodása, elterjedése Dr. Zielinski Szilárd munkásságának köszönhető. Fáradhatatlanul, kitartóan népszerűsítette ezt az építőanyagot, szerkezetei sokszor nemzetközi viszonylatban is újszerűek és egyedülállóak voltak. Mérnöki szakértelmének, tudásának legjobb bizonyítéka, hogy az általa tervezett építmények közül sok még száz év múltán áll, és jelentős részük eredeti funkcióját betöltve működik.

Munkásságát az interneten több helyen is olvashatjuk, így csak a vasbeton-építéssel kapcsolatos elemeket emelem ki.
Igen részletes az összefoglaló a wikipédián (13). 2004-ben Dr. Zielinski Szilárdot munkásságáért Magyar Örökség díjban részesítették, ebből az alkalomból is igen átfogó összefoglaló olvasható életéről és munkásságáról itt (12). És itt (14)  is.
Hajós György (9) 2004-ben írt könyvet az életéről és munkáiról, itt meg is vásárolható
 
Zielinski 1884-ben szerzett mérnöki oklevelet (kiváló minősítéssel), a következő évben tanulmányutakra ment, többek között Eiffel irodájában is dolgozott. Hazatérve tanársegéd lett a Műegyetemen. 1889. május 21-én nyitotta meg mérnöki irodáját, Sármezey Endre mérnök részvételével. (9) Az irodát a kezdetektől megszűnéséig Jemnitz Zsigmond irodavezető főmérnök vezette, helyettese volt Beck Alajos főmérnök.
Alig 10 év alatt 37 vasút tervezését készített el, 63 vashíd általános és 17 nagyobb híd részletes terveit dolgozták ki irodájában. Zielinski 1900-ban a Párizsi Világkiállításon megismerkedett Hennebique szabadalmával, a monolitikus vasbetonnal. A századforduló világkiállítása a technikai szabadalmak kiállítása is volt egyben, búcsú az előző századtól, a civilizációt, a technikai haladást ünnepelte. Nagyon jó összefoglaló olvasható itt.
A Világkiállítás ideje alatt nemzetközi kongresszusokat is tartottak, 12 csoportba beosztva. Minden  csoporthoz csoportbizottságokat hoztak létre, tagjait  a vezérbiztos előterjesztésére a kereskedelem-, ipar-, posta- és távírdaügyi miniszter nevezte ki. (Erdészeti Lapok, 1899. 1. füzet)
Zielinski  ezen leírás alapján a 7. csoportbizottságban (Alkalmazott mechanika, mérnöki tudomány és tengerészeti technika, közlekedési eszközök) lehetett benne, de minden fenti és kortárs forrásban a VI. szerepel. "1901-ben Ő császári és királyi Felsége, mint az 1900. évi párizsi nemzetközi világkiállítás VI. csoportbizottságának tagját, eredménydús működéséért legfelsőbb elismerésben részeíti." (15) Ugyanez a forrás ezt írja: "1902-ben egyik párizsi tanulmányútja kapcsán megismerkedik Hennebique vasvázas betonszerkezeteivel." 
 
A Világkiállítás épületeinek egy részénél alkalmazták Hennebique vasbeton elemeit, kihasználva kitűnő tűzálló tulajdonságát, alakíthatóságát. A párizsi világkiállítás hagyományosan meghatározó eleme a vasszerkezet és az üveg, így többnyire csak tartószerkezetnek alkalmazták a vasbetont pl. a Palais du Costume, Palais de Lettres, Sciences et Arts és a Palais Belge építésénél. A számos aranyérem egyikét is Hennebique-nek ítélték oda, de ennél jelentősebb volt, hogy gyakorlati reklámot kapott szabadalma, és ennek hatására kezdték el külföldön is alkalmazni a vasbetont (forrás: Peter Collins: Concrete - The vision of a new architecture).
 

Zielinski haladó szelleme, új iránti fogékonysága egyből meglátta az új eljárás előnyeit, "és megszerezte irodájának a jogot e francia szabadalom magyarországi hasznosítására. A módszer alkalmazásával és fejlesztésével meghonosította hazánkban a vasbetonépítést. A vasbetonépítés gazdaságossága (30 %-os költségcsökkenés az acélszerkezetekhez képest) és az építmények tűzbiztonsága folytán hódított teret... Az első években Zielinski francia tervek alapján dolgozott, és francia vasbetonszerelőket és zsaluzóácsokat alkalmazott, majd nem sokára szegedi ácsokat gyűjtött maga köré, akik a francia szakmunkásoktól hamar megtanulták vasbetonépítés fogásait. A Zielinski-iroda rövid idő alatt függetlenítette magát a franciáktól, és sorra épültek az önállóan tervezett vasbeton szerkezetű épületek." (12)

Zielinski és irodája által tervezett vasbeton létesítmények száma hatalmas, és a különféle ipari és köz építményeket foglal magába. Hajós György könyvében (9) felsorolja a fellelhető terveket, én csak néhányat emelek ki közülük (elsősorban azokat, amelyekhez netes hivatkozás található).

"1908-as évtől Zielinski nyilván csak a műszaki megoldások elvi irányvonalának meghatározásában vett részt, konkrét konstrukciós megoldásokkal csak a legjelentősebb létesítményeknél foglalkozott (pl. margitszigeti víztorony)." (9)

A víztornyoknál és a nem ipari célra szolgáló épületeknél a kor neves, haladó szellemű építészeivel dolgozott együtt. Zielinski és irodája a szerkezeteket konstruálta, a mérnöki feladatokat végezte el, de az esztétikai kialakítás elvégzésére építészeket kért fel: Korb Flórist és Giergl Kálmánt, Hültl Dezsőt. A fellelhető adatok alapján a leghosszabb, és legtöbb épületet eredményező együttműködése Ray Rezső Vilmossal - többek között a margitszigeti víztorony építészével - volt. 

vasutak

hidak
Az iroda tervei között mintegy 35%-ban szerepelnek hídtervek (9), ezeket nem fogom mind felsorolni, csak amelyikről képet vagy leírást találok.  A korai vasbeton hidakról összefoglaló itt.

víztornyok

egyéb vízügyi létesítmények

  • bökényi duzzasztómű és csatorna zsilip (1905-1906)
  • zsolnai cementgyár patakszabályozása (1909)
  • veszei szifon és kőrösi zsilip (1911)
  • Weiss Manfréd csepeli tölténygyár horizontális kút (1914)
  • köleséri zsilip (1915)
  • Tiszapolgár-Alsórét csőzsilip (1915)

magasépítési létesítmények

egyebek

  • Bertalan Lajos emlékmű Szeged (1903)
  • lámpaoszlop (1905), távíróoszlop (1912)
  • 46 m hosszú vasbeton hajó (1912)
  • pince-víztelenítés vasbeton ellenlemezzel - Schönbrunni kastély gépháza (1908), és Budapesten Aréna úti Népszálló (1916)
  • istállóépület a budai Várba (1902)

Zielinski Szilárd 1892 és 1917 között tizennyolc bejelentett találmányára kapott szabadalmi oltalmat. A Zielinski-iroda önhibáján kívül, 1918. december 5-én szűnt meg. (9) Ezt követően Zielinski Szilárd már alig tervezett,  figyelme a korábbiaknál is fokozottabban fordult a közélet felé.

Szerző: zcsilla  2011.03.05. 18:14 Szólj hozzá!

Címkék: víztorony zielinski szilárd hennebique párizsi világkiállítás ray rezső

A bejegyzés trackback címe:

https://margitsziget.blog.hu/api/trackback/id/tr242713167

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.