A Margitsziget 1908-ban került a fővárosi pénzalaphoz, melyet a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kezelt. Az 1908. évi XLVIII. törvénycikkben (Budapest székesfőváros fejlesztéséről s a háztartásának rendezése végett teendő állami intézkedésekről) (7) többek között ez olvasható: „A Margitszigetnek és tartozékainak tulajdonjoga a fővárosi pénzalap javára kebelezendő be, ama 36. 000 négyszögölet tevő terület kivételével, a mely a szigetnek a miniszterium által kijelölendő középső részében a rajta levő felépitményekkel együtt országos növénykert czéljaira kihasitandó és a mely területnek tulajdonjoga a magyar államkincstár javára kebelezendő be…. Ugy a fővárosi pénzalap, valamint az állam tulajdonába kerülő részek örök időkre nyilvános kertek gyanánt tartandók fenn … a növénykert részére a margitszigeti vizvezetékből szükséges viz ingyen szolgáltatandó...”. Ez a terv jelentősen megnövelte a vízigényt, melyet tovább fokoztak a tervezett fejlesztések. A növénykert végül nem került a Margitszigetre, de csak az 1910. november 23-i Közgyűlés döntött arról, hogy a füvészkert máshol történő elhelyezését a kormány elé terjeszti. (8) A víztorony építése eddigre már valószínűleg előrehaladott állapotban volt.

Az építés az 1910-ben meghirdetett versenytárgyalás alapján kezdődött és 1911-ben fejeződött be.” (9)

A víztorony mérnöki tervezését Dr. Zielinski Szilárdra, a vasbeton-építés hazai elterjesztőjére és leghíresebb művelőjére bízták, aki eddigre már több, hasonlóan monumentális vasbeton szerkezetet tervezett. Az építészeti kialakítás ifj. Ray Rezső építészt dicséri.

Grittner Albert a MMÉK 1991 évi 43. füzetében (10) kísérleteket ír le a beton vízállóságával kapcsolatban. Ebben írja: „E kísérletek befejezését azok a próbák alkották, melyeket Zielinsky Szilárd dr. javaslatára káliszappannal végeztünk… Az első sorozatnál beocsini cementet és dunaszekcsői homokot használtunk…A kísérleti próbatestek fele tiszta vízzel, másik fele olyan vízzel készült, melynek 100 l-ében 8 kg káliszappant oldottunk fel. Hangsúlyozni kívánom, hogy a szappant teljesen fel kell oldani, abban fel nem oldott csomóknak maradni nem szabad. Az oldás melegvízzel könnyebben megy. A teljes feloldás a gyakorlatban is nagyon fontos és hogy ebben biztosak legyünk, a szappanoldatot valami ritka szöveten feltétlenül át kell szűrni. … még egy próbát végeztünk, mely az előbbitől csak abban különbözött, hogy maroshomokot használtunk, melyben a 3 mm-nél kisebb szemek mennyisége 94%, a többi 3 mm-nél nagyobb volt. …. Ezek a kísérletek azt bizonyítják, hogy jó cementtel készült beton, ha ahhoz víz helyett káliszappanoldatot használunk, teljesen vízálló lesz, anélkül, hogy oly fáradságos és költséges munkát kívánna, mint annak vízállóvá tétele fluátozással. Ez a véleményem nemcsak laboratóriumi kísérleten alapszik, hanem a gyakorlat eredményein is. …bizonyítja ezt a Margitszigeten épülő víztorony 600 m3-es medencéje is. Az előzetesen készült üreges próbatestekkel történt kísérlet a szappannal készült beton vízállóságát igazolta és ennek alapján a medence ily betonból készült. Ily vízálló beton előállítása kevés költségbe kerül, mert a jó káliszappan kg-ja 40-42 fillér, úgyhogy ezen anyag használata mellett 1m3 beton előállítása legfölebb 10 koronával kerül többe.” Vagyis itt még az épülő víztoronyról ír. Ebben az évben a MMÉK feltehetően hetente jelent meg, ezek szerint a 43. füzet október 23. és 29. közötti.

Hajós György könyvében olvasható Beck Alajos művezető, a Zielinski-iroda főmérnökének 1912 júliusában készített feljegyzésének összefoglalója: „…1/6 m3 bedolgozott betonhoz 60 kg portlandcementet, 90 liter rostált kavicsot és 75 liter rostált homokot, valamint kézi keverésnél 40 liter (a cementsúly 65%-a), gépi keverésnél 30 liter (a cementsúly 50%-a) káliszappan oldatot adtak. 100 liter vízhez 8 kg szappant adagoltak. A szappanos oldatot 300 literes adagokban készítették. …A közönséges betonhoz való csatlakozásnál előbb egy tisztavizes betonréteget helyeztek, melyhez a folytatólagos szappanos beton jól kötött. A szappanos folyadékkal készített betont folyamatosan kell bedolgozni, még 1 órai szünet sem lehet az egyes rétegek között. Az elkészült felületre ezután fluátozás nélküli csiszolt cementsimítást készítettek. Egyes feljegyzések szerint a medence nem volt vízhatlan, ezért további javításra volt szükség.” (9)

Az átadásáról nem találtam pontos dátumot, de még nyomozok.

A Vasárnapi Újságban először 1912. június 30-án (11) tesznek róla említést, képet is közölnek „Az új víztorony” címmel. A fotó jobb alsó sarkában talán „FRANKLIN T.” olvasható. Ezen a fotón már teljesen felépült a víztorony, a körülötte lévő domb parkosítva van, a nyitott terasznál elhelyezett nyolc vasbeton virágtartó is fent van, valamint a terasz ugyancsak vasbeton korlátja mentén futó virágládák is állnak, és mindben növények vannak.

Az új víztorony, Vasárnapi Újság, 1912 (11)

Legkorábbi keltezésű képeslapom ugyancsak 1912. június 30-i, vagyis ekkor adták fel. A fotó azonban korábban készülhetett, mint a Vasárnapi Újságban megjelent, a „víztorony-domb” ezen már füvesített, de jól látható, hogy még munkások dolgoznak: a kapu előtt egy talicskás embert látni, a torony bal oldalán és a teraszon is egy-egy ember dolgozik.

képeslap (részlet), postázva: 1912., Zalabai Csilla gyűjteménye

Kicsit későbbi keltezésű (1912. november 18.), de valamivel korábban készült az a képeslapom, amely ugyanebből a szögből mutatja a tornyot, a füvesítés itt még nem tökéletes, a víztorony előtt deszkák, és az elkészült, de még fel nem tett virágtartók vannak! (még be kell szkennelni). 
Szerző: zcsilla  2011.02.15. 23:49 Szólj hozzá!

Címkék: víztorony zielinski szilárd közmunkák tanácsa

A bejegyzés trackback címe:

https://margitsziget.blog.hu/api/trackback/id/tr442664321

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.