1911-ben kezdték építeni a margitszigeti víztornyot Dr. Zielinski Szilárd műszaki, és ifj. Ray Rezső építészeti tervei szerint. Ugyanakkor a mai margitszigeti víztorony nem az első ilyen építménye a szigetnek.

Lakner Hugó építészről készített emlékoldalon olvashatjuk: „Víztornyot álmodott a Margitszigetre, amelyet aztán nem az ő tervei, de végső soron az általa kijelölt helyre telepítve, évtizedekkel később valósítottak meg.” (forrás: http://hugolakner.com/) Persze ebből egy szó sem igaz, hiszen Lakner és életműve csak egy jópofa médiahack eredménye.

Ybl Miklós azonban valóban két víztorony tervet is készített a szigetre, a második valósult meg.

„A Buda és Pest felső részei között fekvő Margit-sziget köztudomásúlag József főherczeg ő cs. Kir. Fönségének felejthetetlen József nádorunk fiának tulajdona, ki fönséges atyjának hazánk és nemzetünk iránti vonzódásával annak egyszersmind a művészetek iránti szeretetét is teljes mértékben öröklé. Az is köztudomású dolog immár: hogy a fönséges Főherceg a szóban forgó szigetet egy világ-fürdő helyéül szánta, s ezzel nemcsak a testvér fővárosokat ajándékozandja meg egy nagybecsű drága-gyöngygyel, hanem a külföldet illetőleg is nevezetes vonzerőt létesít.” (1)

József főherceg a Margitsziget épületeinek megtervezésével Ybl Miklóst bízta meg. Az első, igencsak nagyszabású tervek a sziget középső részére, a zárdarom és a meglévő kastély közötti területre készültek. Az első tervek vázlatosan: a Pest felőli oldalon egy kikötő létesül, ahonnan fedett folyosón lehet a szállodába jutni, amely szintén fedett folyosókkal van összekötve az árucsarnokkal. Ettől délre vezet a folyosó a kád- és kőfürdők épületébe, a társalgási és mulatóhelyekre. Északra pedig a gőz- és tükörfürdőkhöz vezet a folyosó, amely egy uszodánál végződik.
„Délfelé a kádfürdők épületétől, az egész telepnek éjszak-déli tengelyvonalában az ugynevezett viztorony van helyezve, melynek tetejében a magas elhelyezést igénylő viztartó (Reservoir) van, melynek rendeltetése a különböző fürdő-helyiségeket vizzel ellátni. A legfelső sik e tornyon kilátási pontul szolgál, míg környezetét sugár vizmüvek képezik….. A viztorony és kilátási hely a magas fekvést igénylő viztartó helyéül szolgál, melyben az artézi kut vize, megfelelő csövezet közvetítése által, a természetes nyomás által összegyüjtetik, s innen a különböző fürdőhelyiségekbe vezettetik. Egyszersmind a medencze fölött egy kilátó is terveztetett, melyhez egy kanyarlépcsőn juthatni. E világitó-toronyszerü épület talpán, mely szikladarabokkal burkolt alapzaton nyugszik, egy nagy medencze van alkalmazva, melyből szabályszerű elhelyezéssel szökőkútak sugárzanak föl. A torony maga szabályos hatszög alaprajzával bir, s a 6 szöglet oszlopai viszosztó csövekül szolgálnak, míg a vizet a medenczébe vezető cső a torony közepén emelkedik. E medencze oly magasságban helyeztetik el, milyet a víz szökési ereje egyáltalán megenged. A sarokoszlopok a medencze fölé is nyulnak s ott a látóka talpköveit emelik, melyen csinos tetőzet van alkalmazva. A torony belsejében csigalépcső kanyarodik föl, a látókára vezető.A torony átmérője a talpnál 15 láb a látóka alatt 12 láb, a könyök fal 3 láb kiugrással bir, s igy a látóka 18 lábnyi átmérőjü. A tornyot körülvevő medencze 33’ átmérővel bir; a látóka talpa 11.5 öl magas, az egész torony pedig 14.83 öl.” (1)
 
Van némi hasonlóság a mai víztorony és Ybl első terve között….
 
Ezek a tervek azonban nem valósultak meg. Ennek oka valószínűleg az lehetett, hogy a telep középpontjától az artézi kút 446 ölnyire (kb. 845 méterre) volt, így a vizet csöveken kellett a fürdőépületekhez vezetni. „E tekintetben azonban kételyek merültek fel, különösen az iránt: vajjon nem veszitend-e a víz a csövezetékeken áthaladtában igen sokat hőfokából? Továbbá, ha, tekintve az egész telep berendezésének nagyszerüségét, nem leend-e a nyerhető vizmennyiség, óriás mennyisége daczára is, kevés?” (1) Ennek kiküszöbölésére egy második kút fúrását tervezték, amely azonban – legalább is ekkor még – nem valósult meg. 
 
Ybl új terveket készített, amelyeken már a sziget felső részére telepítette a fürdőparadicsomot (sokkal közelebb az artézi kúthoz). Ezek a tervek is csak részben valósultak meg. A nagyszabású építkezés kezdetét vette, és igen hamar elkészült az Alsószigeti Nagyvendéglő, a lóvasút, és az északi részen a fürdő épülete. Az artézi kúttól keletre kioszk állt, ahol a gyógyvizet lehetett inni. Megépült a mesterséges vízesés, és elkezdődött a fürdő építése.
 
1869-re megépült a gépház (a víztoronnyal együtt), "melynek rendeltetése, hogy a fürdőket a szükséges hideg vizzel ellássa, és az utak és növények öntözéséhez szükséges vizet, a szigeten keresztül kasul vont vizvezetés csöveibe nyomja.” (2)
 
A víztorony terveit Az építészet mesterei sorozatban megjelent Ybl Miklós (4) könyvben publikálták, a tervrajzot a viztorony.hu-n (5) láthatjuk. Feltehetően mészkő talapzaton áll, és öntöttvasból van - leginkább egy lámpaoszlopra emlékeztet. A tervrajzról leolvasható, hogy a talapzat 12' magas, van egy 1' 6" magas kis része, és utána hat egyforma 9' magas egység következik. Ha jól számoltam, akkor kb. 21,34 m magas lehetett.A  közepében futó vízcső a föld alatt 4 lábnyira (kb. 1,26 méter) csatlakozott be.
A viztorony.hu-n is látható fotón jól látszik, hogy a függőleges oszlop tetejéből egy ferde cső is leágazik, amely valószínűleg a lefelé szálló ág volt.
 
„A vendéglő mellett emelkedik a mosóház, diszes kéményével, mely a gőzgépezethez vezet. A vizemelő gépezethez t.i., mert ez a ház a sziget éltető dajkája, fris dunavizzel látván el az egész sziget növényzetét, mely e nélkül kissé szárazabb időben bizonyára el fogna pusztulni a kavicsos, homokos talajban. Két tizlóerejü gőzgép szivattyuzza folyvást a vizet s emeli tizenegy öl magasságra az épület mellett álló sugár toronyalaku oszlop vascsövébe, igy gyakorolván az egész szigetet behálózó csatornák vizére azt a roppant nyomást, melytől a kaucsuk-kigyókból oly erős sugárban tolul ki az öntöző viztömeg.” (3)
 
1909-ben orvoskongresszus tartottak Budapesten, ebből az alkalomból jelentették meg a Szent Margitsziget Gyógyfürdő Budapest című kiadványt több nyelven. Részletes leírást ad a szigetről, az épületekről, a növényekről, a forrásról, és természetesen a fürdőről. Ebben olvasható: "Ezután elmegyünk a víztoronnyal ellátott gép- és mosóház mellett, amelyben az összes házi szükségletekre és a park öntözésére való vízvezetéknek gőzgépezete van elhelyezve." (6)

Még nem találtam adatot arról, hogy meddig állt, mi lett a sorsa - hiszen 1911-ben megépült a mai víztorony, de megpróbálom kideríteni :)

 képeslap (részlet), postázva: 1911., Zalabai Csilla gyűjteménye

 A gép és mosóház, metszet (3) - jobb oldalán látható a víztorony

Szerző: zcsilla  2011.02.09. 13:01 Szólj hozzá!

Címkék: gépház víztorony ybl miklós 19. század józsef főherceg

A bejegyzés trackback címe:

https://margitsziget.blog.hu/api/trackback/id/tr292648999

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.