A 20. század eleji képeslapok között találhatunk egy szép, díszes templomocskát is. Szomorú apropó, alig 40 év - ennyi egy épület története?

kapolna_ff.JPG

Kápolna a Margitszigeten, képeslap, Zalabai Csilla gyűjteménye

Szerző: zcsilla  2015.11.30. 17:45 1 komment

Címkék: gyűjtemény képeslapok 20. század

Az előző bejegyzésben  is már a török korba jutottunk el. Buda visszavételekor azonban kulcsfontosságú lett a Margitsziget a sebesültek ápolásában, ráadásul igencsak friss régészeti kutatások is vannak a témában, így megér egy egész bejegyzést az 1686-os év. 

msz1686.jpg

E. Nessentaler – G. D. Fontana: Buda ostroma 1686., forrás

Szerző: zcsilla  2015.05.20. 07:25 2 komment

Címkék: török kor 17. század domonkos kolostor

Most úgy kellene kezdenem a bejegyzést, hogy az első katonák a Margitszigeten a rómaiak voltak, mert a sziget északi és déli végén egy-egy római kori őrtorony állt, és a közepe tájékán pedig egy kikötőerőd volt. Szinte minden, a szigettel foglalkozó kiadvány ezt említi, tényként, forrásmegjelölés nélkül. Az újabb régészeti kutatások azonban ezt nem tudják alátámasztani. (34) Varga Gábor: Római-kori őrtornyok Budapesten (Mítosz és valóság) című, 2011-es tanulmányában összeveti a régi feltételezéseket és a legújabb kutatásokat. A római emlékeket először Török János említi Radványi 1858-as könyvében. A szerző nem hitt a római-kori előzményekben, a szerkesztő Török azonban jegyzetben ezt hozzátette. Ezután már minden forrás egymásra, és nem dokumentált vagy nem fellelhető tanulmányokra, jegyzőkönyvre hivatkozik, ráadásul már a saját idejükben is kaptak cáfolatokat is. A legújabb ásatások nem találták régészeti nyomát az északi csúcson keresztülmenő, a Hajógyári-szigetet is érintő római hídnak sem. A legtöbb "római emléket" Nagy Lajos említi 1931-ben, 1942-ben és 1946-ban megjelent tanulmányaiban, így ő írja először, hogy a johannita vár is római alapokra épült, forrás és bizonyíték nélkül. Így inkább kezdjük onnan, amit a mai tudásunk szerint tényként lehet elfogadni.

Szerző: zcsilla  2015.04.30. 15:19 Szólj hozzá!

Címkék: 16. század török kor 13. század

A napóleoni háborúk után Európa vezetői összegyűltek Bécsben, hogy megállapodjanak a kontinens jövőjéről. Nem kisebb témák voltak terítéken, mint az európai államrendszer és politikai egyensúly, valamint Németország belső ügyeinek rendezése. A tárgyalások 1814. szeptemberében kezdődnek, és 1815-ben a Szent Szövetség megkötésével értek véget. Mindezek közepette, 1814. októberében három uralkodó, I. Ferenc osztrák császár, III. Frigyes Vilmos porosz király és I. Sándor orosz cár "a porosz, bajor, szász- és würtenbergi királyokkal és számos uralkodó német herczegekkel, s ezeknek fényes kiséreteivel" Pest-Budára látogatott, "e szigeten is megfordultak, s itt letevén az udvari feszt, átengedték magukat a fesztelenséggel járó szivélyesb öröm-élvezeteknek." (25)

Szerző: zcsilla  2014.07.14. 19:16 1 komment

Címkék: ünnepség 19. század józsef főherceg mulatóhely

A török elől a Margitszigeten lakó szerzetesek és apácák elmenekültek, a sziget elnéptelenedett. A domonkos apácák 1615-ben beolvadtak a klarissza rendbe, így a török hódoltság után a klarisszák kapják meg a szigetet.

A nővérek a budai várban telepedtek le, a szigetre nem költöztek vissza. Konrádyné szerint "az 1727-es hivatalos összeírás teljesen lakatlannak mondja a Szigetet, és 6 rommamradványt említ." (20) Gál Éva szó szerint idézi az 1727-es Pest-Pilis-Solt vármegye jelentését a pozsonyi Helytartótanácsnak (30):

"A Nyulak szigetét jelenleg a budai Klára apácák bírják, egészen néptelen, nem is igen lakható; a Duna közepén hosszában 918 ölre terjed, közepett 148, két csúcsa felől pedig 37 ölnél nem szélesebb. Hat helyen különféle épületromok látszanak. Kettőből kitűnik, hogy templomok voltak; egynek falai nagyrészt most is állnak, a másik omladékaiból ismerhető meg. Három düledék körül jókora téren négyszögletű falkerítés maradványai láthatók, hajdan kertek lehettek, egynek közepén az elrombolt kút szemlélhető. Egyébiránt miféle épületek lehettek e romok, azt a falak maradványaiból meghatározni nem lehet. Az sem tudatik, kik voltak hajdan e sziget lakosai."

Szerző: zcsilla  2014.06.25. 22:55 5 komment

Címkék: térkép 18. század ferencesek józsef főherceg mulatóhely 17. század sándor lipót klarisszák

A víztornyot II. világháborúban kapott bombatalálat miatt kellett először felújítani.

"A margitszigeti víztorony 1944-ben a háborús események során erősen megsérült, tátongó rések, egész darab hiányok voltak a medence falain. Helyreállításának tervezési és ellenőrzési munkáival 1947-ben a közmunkatanács Székely Hugót bízta meg. Amikor a "kifoltozás" elkészült, meg akarták tölteni a medencét, hogy falainak vízzáróságát ellenőrizzék. Ez eleinte nem sikerült, mert amennyi vizet beszivattyúztak, ugyanannyit a medence fala ki is engedett. Ezután éjjel-nappali munkával cementsimítást készítettek, ami eredményesnek bizonyult." 

(Mihailich Győző - Haviár Győző: A vasbetonépítés kezdete és első létesítményei Magyarországon. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1966)

Ezután még bő két évtizedig működött eredeti funkciója szerint. Miután megszűnt víztorony lenni, a tulajdonos Fővárosi Vízművek szeretett volna túladni rajta a '80-as évek elején - egy jó ideig úgy tűnt, hogy ez meg is valósulhat. Kezdetben 100 Ft-os eszmei értéken kínálták. A pályázatot a Göncöl Csillagászati és Planetológiai Társaság (a későbbi üzemeltető, a Göncöl Alapítvány jogelődje) nyerte meg. A pályázatot azonban újra kiírták, ekkor a vételi ár már 1,5 millió forint volt (1983-ban). Erre az ajánlatra is csak a Göncöl jelentkezett.

Szerző: zcsilla  2013.04.20. 23:42 Szólj hozzá!

Címkék: margitsziget víztorony

2012. májusában újra megnyitott a víztorony. Erről elég sok hírt lehetett olvasni. Kár, hogy a víztorony történetéből "kifelejtik" azt a 27 évet, amely a Göncöl Alapítványhoz kötődik (ebből az utolsó 9 évben én voltam a galériavezető). Következetesen próbálják kitörölni ezt az időszakot. Nem értem. Megszerezték a víztornyot, kitettek minket, használnak mindent, amit a Göncöl fejlesztett. Ami hihetetlen értéket képvisel, hiszen korábban még áram sem volt a toronyban, arról nem beszélve, hogy 1984-ben gyakorlatilag még a világháborús károkat kellett kijavítani a belső térben, amelyet az azt követő 30 év tetézett, de megemlíthetem a víz bevezetését, a festéseket, karbantartásokat, és természetesen a 25 év kiállításait és nyitva tartását, amely egy ismert és látogatott intézménnyé tette a tornyot. 

Szerző: zcsilla  2012.07.02. 09:09 Szólj hozzá!

Címkék: víztorony

Ray Rezső Vilmos, ifj. Ray Rezső (1876 - 1938)

A korai vasbetonépítésben Ray Rezső Vilmos építészként járt élen. Az új anyag meghonosításában, első alkalmazásában dr. Zielinski Szilárd mérnök és irodája vállalt elvitathatatlan úttörő szerepet. Kettejük együttműködéséből több épület is született, amelyek mindegyike a maga nemében egyedülálló, kiemelkedő jelentőségű.

Szerző: zcsilla  2011.03.15. 11:52 Szólj hozzá!

Címkék: víztorony zielinski szilárd ray rezső

2011. március 19. 15 órától Kántor - A postarablás az M2-n. Miért is kerül be ez ide?

Amikor elkezdtem a víztoronyban dolgozni egy ismerősöm hívta fel a figyelmemet arra, hogy a Kántor egyik epizódja a toronyban játszódik. Meg is kerestem akkoriban az MTV Archívumát, akik küldtek is nekem néhány fotót. Azóta a Kántor sorozat felkerült az MTV Videótárba is (16).

A második rész, "A postarablás" című epizódban játszik szerepet a víztorony. Egy gyanús alak és barátai laknak benne.

Szerző: zcsilla  2011.03.13. 12:29 Szólj hozzá! · 1 trackback

Címkék: kántor víztorony kihasználatlanul

Dr. Zielinski Szilárd (ezzel az írásmóddal is: Zielinsky, Zielinszky) (1860-1924)

Magyarországon a vasbetonépítés meghonosodása, elterjedése Dr. Zielinski Szilárd munkásságának köszönhető. Fáradhatatlanul, kitartóan népszerűsítette ezt az építőanyagot, szerkezetei sokszor nemzetközi viszonylatban is újszerűek és egyedülállóak voltak. Mérnöki szakértelmének, tudásának legjobb bizonyítéka, hogy az általa tervezett építmények közül sok még száz év múltán áll, és jelentős részük eredeti funkcióját betöltve működik.

Szerző: zcsilla  2011.03.05. 18:14 Szólj hozzá!

Címkék: víztorony zielinski szilárd hennebique párizsi világkiállítás ray rezső

2002-ben kezdtem el a margitszigeti víztoronyban működő Kilátó Galériában dolgozni. A csodálatos épület, a környezet szinte kötelezővé tette, hogy elkezdjek a Margitsziget történetével foglalkozni, akkor még csak felületesen. Megvettem azt a néhány könyvet, ami könnyen hozzáférhető volt akkor (Mi Budapestünk sorozat, Budapesti Photográfiák sorozat). És folyamatosan kerestem az interneten is az információkat. Eközben rátaláltam egy aukciós oldalra, ahol megvettem az első képeslapomat a szigetről. Illene emlékeznem rá, hogy mi volt, de sajnos nem tudom - feltehetően egy Margit-fürdő lap, de az biztos, hogy az elsők között volt már lap a víztoronyról is. Ezzel kezdetét vette a gyűjtemény kialakítása. Jelenleg nagyjából 1000 képeslapom van (köztük persze sok duplikációval), a létező legtöbb könyvet, kiadványt szereztem be, de gyűjtök minden cetlit, fotót és tárgyat, amin szerepel a sziget. Évek óta szeretném összerendezni, és dokumentálni a gyűjteményem, most elkezdtem:) 

A képeslapokat egy külön blogban rendszerezem: szigetlapok.blog.hu

A blog tökéletes módszer arra, hogy egy-egy érdekes épülettel, történettel stb. részletesebben foglalkozzak. Próbálok alapos lenni, és mindennek utánajárni.

Tudomásom szerint az itt leírt információkat én gyűjtöttem így egybe először. Ezért komolyan veszem az blog.hu felhasználási feltételeiben szereplő tételt: "Tartalmaidat alapesetben minden jog fenntartásával jelenítjük meg".  

2011. február, Zalabai Csilla


2011. május 31-én a SzabadTér Kht. (a Margitszigeti Szabadtéri Színpad üzemeltetője) vette át a víztornyot a Göncöl Alapítványtól (korábbi munkahelyemtől), amely azt is jelenti, hogy már nem dolgozom a  víztoronyban, a Margitszigeten. 

Szerző: zcsilla  2011.02.16. 09:21 4 komment

Címkék: margitsziget gyűjtemény képeslapok

A Margitsziget 1908-ban került a fővárosi pénzalaphoz, melyet a Fővárosi Közmunkák Tanácsa kezelt. Az 1908. évi XLVIII. törvénycikkben (Budapest székesfőváros fejlesztéséről s a háztartásának rendezése végett teendő állami intézkedésekről) (7) többek között ez olvasható: „A Margitszigetnek és tartozékainak tulajdonjoga a fővárosi pénzalap javára kebelezendő be, ama 36. 000 négyszögölet tevő terület kivételével, a mely a szigetnek a miniszterium által kijelölendő középső részében a rajta levő felépitményekkel együtt országos növénykert czéljaira kihasitandó és a mely területnek tulajdonjoga a magyar államkincstár javára kebelezendő be…. Ugy a fővárosi pénzalap, valamint az állam tulajdonába kerülő részek örök időkre nyilvános kertek gyanánt tartandók fenn … a növénykert részére a margitszigeti vizvezetékből szükséges viz ingyen szolgáltatandó...”. Ez a terv jelentősen megnövelte a vízigényt, melyet tovább fokoztak a tervezett fejlesztések. A növénykert végül nem került a Margitszigetre, de csak az 1910. november 23-i Közgyűlés döntött arról, hogy a füvészkert máshol történő elhelyezését a kormány elé terjeszti. (8) A víztorony építése eddigre már valószínűleg előrehaladott állapotban volt.

Az építés az 1910-ben meghirdetett versenytárgyalás alapján kezdődött és 1911-ben fejeződött be.” (9)

A víztorony mérnöki tervezését Dr. Zielinski Szilárdra, a vasbeton-építés hazai elterjesztőjére és leghíresebb művelőjére bízták, aki eddigre már több, hasonlóan monumentális vasbeton szerkezetet tervezett. Az építészeti kialakítás ifj. Ray Rezső építészt dicséri.

Szerző: zcsilla  2011.02.15. 23:49 Szólj hozzá!

Címkék: víztorony zielinski szilárd közmunkák tanácsa

1911-ben kezdték építeni a margitszigeti víztornyot Dr. Zielinski Szilárd műszaki, és ifj. Ray Rezső építészeti tervei szerint. Ugyanakkor a mai margitszigeti víztorony nem az első ilyen építménye a szigetnek.

Lakner Hugó építészről készített emlékoldalon olvashatjuk: „Víztornyot álmodott a Margitszigetre, amelyet aztán nem az ő tervei, de végső soron az általa kijelölt helyre telepítve, évtizedekkel később valósítottak meg.” (forrás: http://hugolakner.com/) Persze ebből egy szó sem igaz, hiszen Lakner és életműve csak egy jópofa médiahack eredménye.

Ybl Miklós azonban valóban két víztorony tervet is készített a szigetre, a második valósult meg.

Szerző: zcsilla  2011.02.09. 13:01 Szólj hozzá!

Címkék: gépház víztorony ybl miklós 19. század józsef főherceg